Pápai Páriz Ferenc  a kuruc-labanc harcok idején volt az iskola tanára, saját bőrén tapasztalta meg, ami sokak számára Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című írásából ismert. Csakhogy a valóság jóval véresebb volt, mint ahogy azt Jókai leírja.

Milyen volt a neves kollégiumban diáknak lenni? Annyit már most elárulunk, hogy sajátos univerzum volt a diákélet, saját szabályokkal, szokásokkal, amik csak az iskola falain belül voltak érvényesek. Milyen feladatai voltak a contrascribának és a fűrkészőnek? Hogyan éltek a publikusok és kik voltak a togátusok? És miért érdemelne nagyobb hírnevet Pápai Páriz Ferenc? Itt a Hetedhét Erdély legújabb epizódja.

0:00 Becsengetnek

2:23 Heidelberget Erdélybe is

7:43 Ki volt Pápai Páriz Ferenc, akiről már utcát is elneveztek, mégha Bea ezt nem is tudta

15:27 PPF a stréber

16:52 Contrascriba után, PPF a peregrinátor

24:02 Hiába a bázeli karrier Pápai Páriz Ferencet csak hazahúzza a szíve

28:25 Szárított vadkanhólyag borba mártva, PPF ajánlásával

36:33 A nagyenyedi két fűzfa vs. valóság

44:38 Kalamust faragó publikusok, togátusok és egyéb diákfajták

1:03:00 PPF esete az angol királlyal és/vagy királynővel

1:08:53 A maradék kb. 350 év dióhéjban

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Hunyadi János nemcsak a csatamezőn építgette karrierjét. Lépésről lépésre haladt a ranglétrán, miközben szerzett vagyonát okosan fektette be. Miután pedig egyre nagyobb rangra és vagyonra tett szert, úgy szerette volna, ha ezt a külvilág is elismeri.

Hogyan lehet egy épülettel üzenni a külvilágnak? Hogyan erősítheti egy várkastély egy család eredet történetét és társadalmi pozícióját?

A vajdahunyadi vár példáján keresztül keressük a feltett kérdésekre a választ. A Hunyadiak által támogatott építkezések végére egy olyan egyedülálló vár jött létre, ami nagyon látványos, nagyon elegáns, gazdag építészeti elemekkel díszített. Hunyadi János viszont meg sem érte az építkezések végét. Fia, Hunyadi Mátyás pedig nem is igazán járt ott. Ugyanúgy törvénytelen fia Corvin János sem. Pedig nagyon sokat fektettek bele. 

0:00 Akkor izmos volt vagy sem Hunyadi János?

2:20 A gyűrű, a holló és a félrelépő Zsigmond

10:25 Ioan, Iancu és János

29:41 Nem csak törökverő, gazdasági stratéga is

40:50 Nem a ruha teszi az embert. De mondjuk egy kastélyvár?

1:01:07 Hunyadi Mátyás apja nyomdokain, legalábbis ami az építkezést illeti

1:16:46 Vajdahunyad vára az első erdélyi műemlék

1:30:14 Neked mit üzen Vajdahunyad vára?

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Találtak ehhez egy “középkori” szabadságlevelet, aminek a hitelességét aztán másfél századon át próbálták bizonyítani. 

Kik élnek a Székelykő lábánál és miért nem székelyek? Hogyan határozza meg egy közösség identitását egy hamis okirat, és hogyan gyűrűzik be az identitáskeresés az épített örökségbe? A festői szépségű Torockó fehérre meszelt házai között keressük a feltett kérdésekre a választ a Hetedhét legújabb epizódjában. Ebben segít Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi oktató, akivel arról is beszélgettünk, hogyan sikerült Torockó látképét megőrizni olyannak, amilyen. 

0:00 Intro: na de hol van Vikiiii?

1:38 Székelyek laknak-e a Székelykő lábánál és ha nem akkor kik?

7:32 Álláshirdetés: vasbányászokat keresünk!

11:45 Vasérctől az ekevasig vezet a gazdagság útja

15:54 A szomszéd fűje és szabadságjoga

23:36 Egy igazi történelmi krimi, ármánykodással, külföldi befolyással, profi hamisítókkal

30:57 Az én házam, az én váram, az én identitásom

40:52 Mindenki tudja hol a helye

49:07 „Nem volt tehetségünk új házat építeni." Szerencsére.

56:32 Torockó, ahol az egész falu műemlék

1:03:39 Identitásképlet: a somodi kalács mellett az épületnek is helye van

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns

A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy éppen rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?

Mi vonzotta a vadász szenvedélyéről is híres grófot Afrika addig még ismeretlen vidékében? Hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra? És mi az, ami a legpontosabb tervezés mellett is váratlanul érte az utazókat? 

Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének második részét ismerheted meg ebből az epizódból.

0:00 Bevezető - avagy az első rész levezetője

1:56 Öntsünk tiszta vizet a pohárba: miért megy Teleki Afrikába?

9:55 Kapd elő az Afrika térképed!

11:34 Mit pakolj a bőröndbe ha Afrikába készülsz?

17:07 Valamivel tovább - avagy hogyan hazudj finoman a karavánodnak?

20:48 Te Teleki! Tudnál varázsolni egy kis esőt? - Persze, fogd meg a puskám!

25:26 Ha már itt vagyunk szaladjunk fel a Kilimandzsáróra

31:24 És akkor egyszer csak megpillantották a tavat

37:31 A varázsló és a vulkánja

41:47 Teleki, aki nem-csak-úgy-mellékesen afrikakutató

45:10 Senki nem lehet varázsló a saját monarchiájában

53:12 Vége

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:

 ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:

 ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének első részét ismerheted meg ebből az epizódból: kapcsolatát Rudolf trónörökössel, szerelmi viszonyait, de szenvedélyes vadászatairól is szó lesz. 

0:00 Csak úgy mellékesen: az afrikakutató Teleki történetét meséljük

1:27 Teleki Sámuel a Teleki Sámuelek között

5:46 A különc, aki matematikát tanul

8:18 Bepillantás egy háborúba

11:22 Mesterségem címere: monarchiapárti arisztokrata

17:35 Rezső és Samu örök barátsága

21:41 A sáromberki bozótgróf vadászszenvedélye

26:59 Sáromberke pompája

32:53 Na de hol a nő?

38:45 Ahol valami történik Teleki Samu ott van

45:12 Túl rövid? Túl hosszú? Írd meg!

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:

 ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

 Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:

 ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Károly király és felesége, Carmen Sylva (igen ő az, aki Sisivel is barátkozott) karakteres személyiségek voltak. Önköltségen építették saját családi rezidenciájukat, a Peleș-kastélyt, ahol aztán szívesen láttak vendégül román és külföldi művészeket és értelmiségieket. Megfordult náluk Gustav Klimt is, az igazán szemfülesek ma is felismerhetik munkáit a Peleș-kastély falain.

De nem csak ezért izgalmas az épület, a környéken először volt benne elektromos áram, központi fűtés és központi porszívórendeszer!!! Na meg egy lélegzetelállító panoráma tetőablak is. Maradjunk annyiban, Károly szeretett tervezni, lakberendezni, a királyi teendők terhét – főleg hogy tényleg komolyan vette a rábízott ország vezetését –, ez enyhítette számára leginkább.

0:00 HEH? Azaz Hetedhét Erdély Határáról

3:06 Birodalmak találkozási pontján a két román fejedelemség, ami azért okoz némi bonyodalmat

14:58 Hajtörténeti intermezzo (ha túl hosszú az epizód, itt ugorhatsz)

16:29 Na de, mi a helyzet a „király piacon”?

18:54 Karl, az álruhában érkező király

24:40 A gyakorlatias király álmodozó királynéja

33:20 14 nyelvű ének, vita és káromkodás - vagyis a Peleș-kastély építése

42:50 Kastély a jövőből: árammal, meleg vízzel és központi porszívó rendszerrel

53:34 Gomba a kastély kincseinek védelmében

58:48 Mit keres Gustav Klimt a Peleș-kastélyban?

01:05:02 Felvágott nyelvű Eminescu és éhező Enescu a Peleș-kastélyban

01:10:21 Peleși nem szürke és poros, de hétköznapok

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:

 ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

 Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:

 ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Herkulesfürdő pompája az Osztrák Magyar Monarchia idején vetekedett Európa legnagyobb fürdőhelyeivel. Az arisztokrácia kedvenc fürdőhelye volt, mostanra viszont jóformán romokban hever. A Hetedhét Erdély podcast legújabb epizódjából megismerheted a monarchiabeli fürdőkultúra sajátosságait, sőt olykor furcsaságait is. De szó lesz a két Erzsébet királyné, Sisi és Carmen Sylva találkozásáról is.

Az epizód különlegessége, hogy közönség bevonásával, a Kolozsvári Magyar Napok idején rögzítettük. Köszönjük azoknak, akik eljöttek, a REFO Udvarnak pedig, hogy befogadta a rendezvényünket.

0:00 Egyszer volt, hol nem volt, a Kolozsvári Magyar Napok idején, volt egy élő podcastfelvétel

1:47 A két oláh lány fantáziáján is túl

13:44 Pihenni márpedig illik

16:37 Útjaink ketté válnak: vízi toilette avagy fürdői kihágások

30:20 Hörghurut mellé kalandok, avagy a fürdőbeli társasági élet

36:22 "Kurvilág" Herkulesfürdőn

47:29 Jó jó, de mit csinált itt Herkules?

50:23 A két Erzsébet találkozása

58:30 Herkulesfürdő tragédiája és egyebek

01:09:10 Szolgálati közlemények és köszik

A felvételkor arra buzdítottuk közönségünket, hogy ha tehetik támogassák a Herculane Project fiataljait, hogy folytatni tudják Herkulesfürdő ikonikus épületeinek megmentéséért folytatott munkájukat. Ha te is támogatnád őket ide kattints: https://bit.ly/42G6YjK

Ha pedig a mi munkánkat szeretnéd segíteni ide kell kattintanod: https://bit.ly/4ijEBNz

A Kolozsvári Magyar Napok idején hirdettünk egy játékot is azok számára, akik kitöltik a kérdőívünket. Köszönjük a Polis Könyvkiadónak és a Korzo Egyesületnek a felajánlott kiadványokat. A kérdőív továbbra is nyitott, érdekel a véleményed: https://bit.ly/hetedhét_kérdőív

Éééés, ha eljutottál idáig az olvasásban, akkor a hírlevelünkre is feliratkozhatsz, hogy például ne maradj le olyan képes tartalmakról sem, mint a monarchiabeli fürdőruhák divatját szemléző írásunk. bit.ly/4gXhJns

A Sóvidék gazdaság- és kultúrtörténeti fogalom is, nevéből adódóan is sokban meghatározta a sóbányászat. Ebben az epizódban mesélünk a székelyföldi sóbányászatról és a székelyre vonatkozó sajátos jogrendszerről, a parajdi bánya történetéről és más még mindig látogatható nevezetességekről. De kiderül az is, hogy a székelység alapjáraton egy alulról szerveződő társadalom, mégha a történelem folyamán nem is ezt a kifejezést használták a jelenség kifejezésére. 

Hallgasd és meséld tovább! És ha teheted, látogass el Parajdra, foglalj szállást a községben, ezzel is támogatva a katasztrófa áldozatait. 

Most a mi munkánkat is segítheted. Készítettünk egy kérdőívet, hogy jobban meg tudjuk tervezni a következő évadot. Kérünk, ha van néhány perced, töltsd ki. Ha augusztus 25-e előtt megteszed, résztveszel egy ajándék sorsoláson is. Itt éred el a kérdőívet: https://linktr.ee/HetedhetErdely Köszönjük!

0:00 Bevezető

2:47 A parajdi sóbánya katasztrófájának története címszavakban

12:06 Mindennek a határán és mindennek a közepén: Sóvidék

15:54 Mi volt hamarabb: a székely vagy a só?

23:49 Amit a rómaiak meghagytak, abból a székelyek gazdagodtak

27:05 Középkor kiváltságokkal

33:21 A habsburgok természetesen ide is beteszik a lábukat

34:57 A parajdi sóbánya története

45:44 Közösségi várak, tündérek és özvegyasszonyok

1:01:07 Bánya nélkül, de törve nem 

1:05:09 Hetedhétre szóló hivatalos közlemények

Találkozz velünk és szólj bele a következő epizódba! Szó szerint, ugyanis a Kolozsvári Magyar Napokon tartunk egy közönség előtti podcastfelvételt, s szívesen odaadjuk a mikrofont. Gyere el a Farkas utcai templom mellé, a REFO udvarba augusztus 22-én, pénteken, 12 órakor! Részletek itt: https://linktr.ee/HetedhetErdely   

Évadzáró epizódjához érkezett a Hetedhét Erdély podcast. De már dolgozunk a következő részeken. Addig is hallgasd az eddig megjelenteket és kirándulj minél többet Erdélyben!

0:00 Erdély Versailles-jának története

13:24 Lépj be velünk a kastélyba

21:23 Pompában született Bánffy Miklós

25:49 Sissi beleszól a gyermeknevelésbe

28:47 A művészarcú, nagyvilági, reneszánsz műveltségű Bánffy Miklós, akit minden érdekel

36:43 Az államférfi Bánffy Miklós

42:20 Botrány: Bánffy Miklós szívét Váradi Aranka ejti rabul

46:36 Aki mindig visszatér

57:01 Az örök múzsa: Szilvássy Carola 

01:05:55 Bánffy Miklós legnagyobb bűne (szerintünk)

01:11:50 A égő kastéllyal összefonódó emberi sors

01:25:37 A méltóságos úr, aki 500 év után elhagyja Erdély földjét

01:29:39 Az összetört tükör darabjai és szezonzárás

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Meg lehet érkezni lélekben is. És meg lehet érkezni történetek által. 

Mesélünk ebben az epizódban a ferencesekről és legendákba illő csatáról is az unitáriusokkal. Megnézzük, mióta figyeli lágy tekintetével a Szűzanya szobra és a kis Jézus a híveket és milyen csodák kötődnek hozzá. Szóba kerül az is, hogy a mai hívek hogyan zarándokolnak el a helyszínre a pünkösd előtti napokban.

Hallgasd és meséld tovább!

0:00 A búcsú mint olyan, nem csak a csíksomlyóiaké

4:15 Szent Ferenc kisded nyája és a csíksomlyói tevékenységük

12:46 A kegytemplom és a tanulmányútra küldött építész

20:15 Kegyszobor megosztó eredettörténettel

26:36 A napba öltözött asszony, a csodálatos, az eretnekek ellenében megsegítő anya és a hozzá kötődő csodák

39:43 Szemek és lábak serege

45:00 A kegyszobor titkai: művészettörténészi viták és ámulatok

1:01:13 A vértelen csata?, ami mindent elindított

1:13:08 Keresztalják, csengettyűsök és bólogató keresztek

1:29:06 István pap híveinek elsőbbsége, egyházi jelképek és iskolás emlékek

1:40:28 Búcsú - második felvonás

1:48:14 Búcsújárás a kommunista rezsim idején

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!

 Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Mindez pedig nem jöhetett volna létre az 1700-as években ideköltöző örmény családok nélkül. Az epizódot ezért az erdélyi örmények történetével kezdjük, de szó lesz a szamosújvári örmény nagytemplom úgynevezett Rubens-képéről is.

0:00 Nincs Szamosújvár örmények nélkül

6:08 Örményországból Erdélybe

16:30 Gregoriánus keresztények vs. római katolikusok, és a különbségekből adódó bonyodalmak röviden

24:26 Világosító Szent Gergely és tsai

27:05 A nullánól felépített város, az építészek álma: Szamosújvár

39:56 Az örmények nagy temploma, balsorsú toronnyal

48:23 Művészi igényesség és egy áhított Rubens-kép

55:57 Akkor Rubens vagy nem Rubens, ez itt a kérdés?

1:03:25 Az örmény identitás, Szongott Kristóf és az ángádzsábur leves

Kövess bennünket a közösségi médiában is (

Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!

 Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Bár a videónak nem az volt a célja, hogy a tordai sóbánya történetét bemutassa, azért mégis úgy érezzük az erdélyi sóbányászat sokkal jelentősebb volt annál, hogy említést se tegyünk róla. Arra vállalkozunk tehát, hogy bemutassuk azt a több száz éven át alakuló bányászatot, amely Erdély gazdaságát sok esetben meghatározta. Fókuszban a tordai sóbányával, ami mára tényleg inkább egy a föld mélyében felépített futurisztikus erődítményre hasonlít.  

A só fontos, ezt támasztjuk alá számtalan érvvel. El tudod képzelni, hogy elmész a piacra és konyhasóval fizetsz a paradicsomért? Az ókorban ez is lehetséges volt. Azt leszámítva, hogy nem volt a piacon paradicsom. De volt olyan magyarországi királyné, aki férjétől sóbányát kapott ajándékba. Nem gyémántgyűrűt. Sóbányát! Arról nem is beszélve, hogy számtalan szabály, szokás kötődött a sóbányászat gyakorlatához. Aki sóvágásra adta a fejét annak le kellett mondania arról, hogy víg sanzonokat fütyülgessen munka közben, nehogy a bányarémet felébressze.

0:00 Bevezető

4:41 A rejtélyes idegen, aki kibérel egy bányát

9:31 Szörny úr és csapata

15:42 Ami MrBeast videójából kimaradt

19:07 Lehetett-e sóval paradicsomot vásárolni az ókorban?

23:50 Honnan származik ez a rengeteg só Erdélyben?

27:50 Sóbányászat Erdélyben az Árpád-korban

34:09 Sóhajósok, sókocsisok, sóvágok - és egyéb (só)állatfajták

43:11 A sóvágónak lenni nem sétagalopp, sem leányálom, de még férfiálom sem. Főleg, ha még a bányarém is színre lép

52:15 A bécsiek is beszállnának az erdélyi sóbányászatba

58:53 Ééééééés megérkeztünk a tordai sóbánya történetéhez is: ha csak ez érdekel, innen kapcsolódj be

1:02:29 Só helyett aranybányászat

1:07:38 Leszállunk a mélybe

1:09:15 A visszhang terem – Viki saját, Bea számára vérfagyasztó történetével

1:13:15 Emelőszerkezet terme, ahol mindig egy kicsit elszomorodunk

1:16:40 A gazdagok lépcsője, kiállításra tett kísérlettel

1:18:14 A két sztár(látványosság): Rudolf és Teréz (tárna)

1:24:20 Vissza föld fölé

1:26:56 Szerinted?

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

És bár Déva vára esetén nem kerülhetjük meg Kőműves Kelemenné feláldozásának történetét, szerencsére a régészeti kutatások nem támasztják alá a ballada történelmi hitelességét. Emberi csontok nem kerültek elő a falak régészeti kutatása során. A dévai vár ennek ellenére nagyon sok izgalmas történetnek volt a szemtanúja: lakott a falai között királyné, Jagelló Izabella személyében, itt raboskodott Dávid Ferenc. Sőt, még egy úrhölgyet a saját férje is megostromolt a dévai várban. Szó szerint.

0:00 Áldozatokkal járó bevezető

2:17 Építkezési engedély helyett áldozat óperencián innen és túl

8:56 Kőműves Kelemen megúszhatta volna kevesebbel is, avagy a ballada röviden

15:51 Ki volt hamarabb: Kőműves Kelemen vagy Manole mester??

21:48 Beszélhetünk-e plágiumról Kőműves Kelemen és Manole mester esetén??

26:02 Déva várának igaz története

31:32 Kán László és a Déván fogságba ejtett korona

35:00 Déván még Hunyadi is színre lép

38:12 A legelőkelőbb lakó: Izabella királyné

41:45 Az, aki nem önként érkezett Dévára: Dávid Ferenc

53:51 A lakó, akit a saját férje ostromolt meg a dévai várban

1:04:03 Déva 1848: a frissen felújított vár és egy baljós lőszerraktár esete

1:12:28 Magos Déva vára ma: megint bajunk van az épülethasználattal, de a felújítás szép

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on. 

A hátszegi régióhoz tartozó Szacsalon született, itt találta meg azokat a dinoszaurusz csontokat, amelyek paleolontológusi pályáján elindították és a szakmán belül ismertté tették. Tevékenykedett Bécsben, Londonban, Budapesten és Bukarestben is. Ha egészsége engedte, folyamatosan utazott. Rajongott az egyszerű emberekért és örökre szívébe zárta az albán népet, akiknél gyakorta időzött.  

Élete mégis tragédiába torkollott, amihez feltételezhetően ugyanúgy hozzájárultak az első világháború eseményei, mint nyughatatlan természete. Az ő életének feltérképezésére teszünk kísérletet, ebben pedig ezúttal segítségünk is akadt. Ez az epizód ugyanis a budapesti Hihetetlen Történelem podcast csapatával partnerségben jött létre. Tündi és Andris meglátogatott bennünket Erdélyben, velük közösen kerestük fel a nemrégiben felújított szacsali kastélyt is.  

Megtalálsz bennünket a Facebookon és Instagramon is, és most már támogathatsz is bennünket a Patreonon keresztül is.  

De leginkább arra biztatunk, hogy hallgasd történeteinket és meséld tovább.  

Festéssel foglalkozik vagy inkább famunkákat készít, akinek a szakmája a festőasztalosság? Milyen jellegzetességei vannak a kalotaszegi templomoknak és hogyan kell elképzelnünk a régióra  jellemző kazettás mennyezetet? Mi segítette az Umlingok felemelkedését, és mi bizonyítja, hogy Erdély benne volt a korabeli nyugati művészeti körforgásban? 

Külön kitérünk a magyarlónai és a bánffyhunyadi református templomokat díszítő Umling-festményekről is.

Hallgasd meg a legújabb, ezúttal virágos epizódunkat, és ha tetszett meséld tovább! 

Képeket a magyarlónai református templomról és az Umlingok munkáiról ide kattintva találsz: https://bit.ly/3Ra44gY

0:00 A kislány Viki templomba megy

3:13 AZ Umlingok

5:12 A festőt tudjuk, az asztalost tudjuk - de mit csinál egy festőasztalos???

9:26 Az agyelszívó Kolozsvár, avagy idősebb Umling a városba költözik

12:41 Újra fellapozzuk a céhes élet naaaaagy törvénykönyvét

21:26 Az Umlingok felségterülete: Kalotaszeg

32:09 A kazettás mennyezet és annak jellemzői

37:02 Az Umling stílus

44:29 Nem mind fehér, ami fehér

48:26 Nálatok vannak-e állatok? Umlingéknál sok volt

01:01:44 Bea egy rosszul feltett kérdéssel majdnem tönkreteszi a Vikivel való barátságát. Spoiler: Egyedi-e az Umling alkotás?

 01:09:48 Mennyire esik messze az alma a fájától?

01:11:25 A bánffyhunyadi református templom ékességei

01:15:50 A felnőtt Viki temlomba megy, avagy a magyarlónai református templom ékességei

01:25:01 Búcsú. Várj, de hol a kulcs?

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: 

https://bit.ly/4gXhJns

De minden jó, ha a vége jó. A ház jelenleg a szecesszió múzeumának ad otthont, és remélhetőleg sokan fedezik fel szépségeit, és adóznak Darvas Imre és családjának emléke előtt.  

Ebben az epizódban nemcsak a nagyváradi szecesszióról mesélünk neked, hanem egy kincsvadászatot is hirdetünk. Fedezz fel minél több szecessziós épületet, ezek közül ajánlunk neked néhányat és egy térképet, ami mentén elindulhatsz.  

A Viki által bemutatott épületek:  

- Stern-palota

- Moskovics-palota

- Apolló-palota

- Adorján-paloták

- Deutch-féle üveg és porcelán áruház

- Moskovits Adolf palotája (Szent László tér), de Moskovits Miksa palotája is csodaszép

- Fekete Sas palota

Térkép: https://bit.ly/3QdZmOT

Illetve bátran böngéssz az Oradea Heritage oldalán is, ahol további információkat találsz Nagyvárad épített örökségéről: https://bit.ly/3QdzFhu

0:00 Bevezető

1:19 Mézeskalácsépítészet, kivonulás a művészetekből és akkor már miért éppen az anyagnak ne lehetne igaza???  

14:58 A szecesszió és Nagyvárad röviden – jó ízlésű vállalkozók na meg jó hitelek

37:48 A Darvas–La Roche-ház és annak kincsei

47:55 Az erdélyi amerikai álom vége és bonyodalmas bankügyletek  

54:22 A hányattatott évek végét hozó múzeum

1:06:42 Nagyváradi szecessziós kincsvadászat

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: ⁠https://bit.ly/4gXhJns

A Hetedhét történetében először meghívott segítségével járunk utána, hogy milyen lélekállapot, elkötelezettség vagy éppen elvakultság kellett ahhoz, hogy a háború árnyékában pénzt és munkát nem sajnálva építsék a télisportok tündérvárosát. 

2015-ben jelent meg Killyéni András sporttörténész Olimpiai álom a Radnai-havasokban című könyve, vele beszélgettünk.

0:00 Intro

0:43 Intro II erdélyi turisztikai térképekkel és sízéssel 

5:53 A lovas nemzet sílécekre áll

14:14 Az olimpia egy lelkiállapot

21:18 Visszaadják a hegyeket, elkezdődik a helyszín utáni hajsza

27:30 „Magyar Garmisch” és ami ebből megvalósult

33:58 1600 méter felett, farkasokkal körülvéve, boldogságban

42:03 Akciófilmbe illő jelenetek Marusarz-cal

52:16 A világ ég, a játék nem állhat le

54:21 Olimpiai álom utáni keserű ébredés

57:03 Az álmot újraálmodók

Ha tetszett, meséld tovább. Ha pedig nem szeretnél lemaradni a következő részről iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

A két világháború időszaka számára is rengeteg szenvedést tartogatott. Talán a legszomorúbb az, hogy zsidó mivolta miatt a színházi szakma egy ideig mellőzte. Az a közeg, amiért az életét áldozta volna. 

2025 első Hetedhét-epizódjában Janovics Jenőt ismerheted meg. 

Hallgasd, és ha tetszett, meséld tovább!

0:00 Megelőlegezett dicshimnusz a színházi látnokhoz, filmes kalandorhoz 

2:44 Lánglelkű ifjú, aki hátat fordít a mérnöki szaknak 

12:00 Az első munkahely, ahol áááállítóóólag már az első munkanapján játszania kellett

16:36 A nagy renoméjú színház, amely ha nem is olyan gazdagon felszerelt egy életre rabul ejti Jenő szívét

23:22 Színházi performansz “videóbejátszásokkal”, kapaszkodj meg, 1899-ből

28:00 Kis kitérő károgó sajtóval és osztrák színházgyárosokkal

35:31 Na de ki lesz az új színházigazgató??? Nem nehéz kitalálni

39:40 Tudatosság évei a színházban, fiatalok nevelésével és műfaji sokszínűséggel

44:56 A nyári színház, ami később nem csak nyáron jön jól

49:58 A színkör mozgó, avagy Janovics a filmes látnok

58:22 Sárga csikó: tragédia, majd hazai és nemzetközi siker

1:04:11 Némafilmes operett és egyéb különlegességek a kolozsvári filmgyár tekercsein

1:08:13 Mozi a színház fenntartásáért és egyéb kreatív megoldások a túlélésért

1:13:20 Üstökös a fekete lyukban

1:18:43 Az utolsó rendezés

1:19:53 Janovics szelleme nem hagyja nyugodni a filmes-színházas Kolozsvárt! Szerencsére!

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

Több mint háromszáz évvel ezelőtt valaki, feltételezhetően a csíksomlyói ferences rend barátai közül, fontosnak látta, hogy szakácsuk receptjeit lejegyezze. Ez a kézirat később óriási karriert futott be, folyamatosan felbukkant későbbi korok gasztronyomtatványaiban, még úgy is, hogy szerzőjének kilétére, mai tudásunk szerint, nincs egyértelmű bizonyíték. 

A kisméretű Szakácskönyvecske egy igazi kincs. Meg lehet-e ismerni az 1600-as évek végén élő erdélyieket néhány recepten keresztül? A Ferencesek főztje című könyv, amely 2023-ban a Tortoma kiadónál jelent meg, erre tesz kísérletet. Miközben ma is ínycsiklandó recepteket kínál.

0:00 Bevezető

5:11 De ki ír és főleg ki olvas szakácskönyveket az 1600-as években? 

11:40 Negyven fogás és egy páva

14:00 Mendel és a borsó, azaz egy jó ferences mindenhez ért

19:50 Erdélyben, sőt Csíksomlyón is színre lépnek a barátságos barátok (ferences rendi szerzetesek)

29:25 A fáradhatatlan gyűjtögető, Kájoni János

34:31 Lehet-e köze Kájoninak a Szakácskönyvecskénkhez?

39:26 A kálvinista nyomdász, akinek ízlenek a katolikus receptek

50:53 Vissza a Szakácskönyvecskéhez, de maradva a nyomdászoknál

53:38 Jelentkezik szerzőnek, Zsófia

56:28 Hal tiszta borssal, dió sása, körtvély béles, avagy érted-e a háromszáz évvel ezelőtti ferencest?

1:10:56 „Teljék mindebben öröme annak is, aki főz, meg annak is, aki eszik”

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

Ki volt Samuel von Brukenthal, családjának legkisebb királyfia? Kiderül az epizódból. De nagyszebeni városi berendezkedésről és a “naaagy” nagyszebeni festménylopásról is. A Brukenthal múzeumból 1968-ban 8 darab értékes festmény tűnt el, a körülmények azóta sincsenek teljes egészében feltárva. A 8 festmény közül viszont 4 előkerült, amelyeket szintén láthatunk a múzeumban.

0.00 Bevezető

3.35 Szeben, a szászok fővárosa az 1700-as években

13.31 Mindeféle céhek, egyesületek és egyletek

15.46 Nem a ruha teszi a szászt, s főleg nem pénz nem öltöztet

23.23 Színre lépnek a szabadkőművesek

25.19 Megszületik a legkisebb királyfi, Samuel von Brukenthal

32.16 Családi tragédia és politikai karrier

41.53 A kísérletező Brukenthal

44.43 A festmények gyűjtője, Brukenthal

52.06 A szerencsés örökös: az evangélikus gimnázium

1.00.06 A szebeni Brukenthal Múzeum

1.09.32 A “naaagy” nagyszebeni festménylopás

1.20.57 The End

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is.  Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre:  https://bit.ly/4gXhJns

Rákóczi György nemcsak “építészi” és “belsőépítészi” elképzeléseiről volt híres. Feleségét, Lorántffy Zsuzsannát egyenlő félként kezelte. Fennmaradt levelezésük bizonyítja, hogy emellett szerették is egymást. Ami, valljuk be, nem mindig volt jellemző a nemesi körökben kötött frigyekre. 

A várkastély a hányattatott évek után újra látogatható. Arról is beszélgettünk, hogy mire lehet/érdemes használni egy várkastélyt 2024-ben.

0.00 Bevezető

1.25 Az ifjú György

5.25 A jól házasodó György

7.10 Szerelmes fehér hollók

14.11 Lorántffy “feminista” Zsuzsanna

20.49 György, a fejedelem

25.08 A stabilitást hozó és vagyongyarapító György

29.21 Színre lép a gyalui várkastély

32.48 György: jött, bontott, épített

49.20 Tulajdonosváltás további Györgyök és Dénesek főszereplésével

53.22 Várkastély, majd iskola, majd rom, majd várkastély

59.06 Várkastély, mint esküvőhelyszín? Nemcsak a mai lányok álma

1.05.16 Ingyen ötlet és búcsú

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. 

Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: 

⁠https://bit.ly/4gXhJns

Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook: /hetedheterdely

Instagram: /hetedhet.erdely/

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

A csillagok milyen sorozatos együttállása révén látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș és tényleg annyira vérszomjas volt-e, mint ahogy róla pletykálták? Mi a törcsvári kastély igaz története? Miért szeretett bele Mária román királyné és milyen alakításokat végzett a kastélyon? Átverés vagy remek marketingstratégia a kastélyt a Dracula-sztorival eladni? Mindezekről az epizódban. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább. 

Elérsz bennünket: 

Facebook: www.facebook.com/hetedheterdely 

Instagram: www.instagram.com/hetedhet.erdely/ 

Íratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit nem szeretett a bécsi udvar, a magyar nép rajongását olyannyira elnyerte, hogy a magyar kormány halála után elrendelte, hogy tiszteletére parkokat, ligeteket hozzanak létre? Mi valós a róla őrzött képből és mi az, ami csak a kultuszteremtés eszköze? Egyáltalán mennyire ismerhetjük az igazi Sisit? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Hetedhét második epizódjában, és természetesen olyan helyszíneket is ajánlunk, amelyek még mindig őrzik Erzsébet királynő emlékét. Például a kolozsvári Erzsébet-hídat és a Fellegvárat, vagy éppen a sepsiszentgyörgyi parkot. Hallhatsz olyan helyekről is, ahol, bár szintén erős volt a Sisi iránti rajongás, a történelmi ügyködések erősebbnek bizonyultak, és mára már nyoma sincs a Sisinek állított szobornak. 

Ha tetszett az epizód, meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook.

Instagram. 

És ha még több történetet szeretnél, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!

Megtalálsz bennünket: 

• Facebookon
• Instagramon

Ha pedig még több történetet szeretnél iratkozz fel a hírlevelünkre ITT.

Borítókép: © Á. H. Szász Evangélikus Egyházközség Brassó